Na, én annyira imádtam ezt a délutánt, hogy kedvem lenne átölelni mindenkit. Alapból, hogy egyikük sem késett (ez nálunk egy kisebb csodával határos), elképesztően aranyosak és sztárok voltunk pisis ovisként, újra eltáncoltuk a nemvagyokdzsémsznemvagyokbond koreográfiát, ittunk valami fura málnás pezsgőt, karaokeztunk, banánosnutellás palacsintát sütöttem nekik és minden olyan volt mint mondjuk tavaly. Hiába találkozunk sokkal ritkábban, mint eddig, hiába sodort minket szanaszét az élet, akkor is még mindig mi vagyunk a farkasfalka. (Mínusz, drága Böcce, de nem úszod meg a pikniket!)
Szóval, ilyen egy tökéletes délután.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése