2014. március 25., kedd

negyvenhatodik nap

Elért valami devla, így a mai napom nem volt habostorta. Egész nap a csillagos takarómba bugyolálva, iszogattam a forró feketeszedres citromos teát és A könyvtolvajt olvastam. Napom boldogsága A könyvtolvaj. A filmet már négyszer láttam. Megnézettem a nagymamámmal, egy barátnőmmel és a többieknek is mondtam, hogy mindenki nézze meg mert majdnem tökéletes. Ahogy a könyv is, persze mint mindig ez jobb, de a film is ott van a top 10-es listámon. Tipikusan olyan  a film is és a könyv is ami kitépi a szíved, lelked, kicsit összemorzsolja, majd visszaadja, te pedig hálás vagy mindezért. ( elképzelni sem tudok tökéletesebb narrátort, a halálnál. Azért ez zseniális húzás volt az írótól, na... Ki gondolná, hogy a halálnak humora is van, sőt még szíve is)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése